Most akkor rárohanunk a vízfogásra, vagy visszarúgjuk a hajót ?

Ecsedi Ákos ( Johannes Rudolf )
2015-06-01 00:00:00
Most akkor rárohanunk a vízfogásra, vagy visszarúgjuk a hajót ?

A gyorsulás és sebességgörbék alapján részben beigazolódnak, részben megdőlni látszanak azok a kőbe vésett koreográfiák, amelyek szerint eveztek apáink és tanultuk mi is a vízen járást. 

A következőkben  megpróbálunk a mérés eszközeivel utánajárni az evezőstechnika olyan mítoszainak amelyek a mai napig megosztják az evezős társadalmat. Jó alkalmat ad egy  példa értékű elemzésre  az ötszörös világbajnok és háromszoros olimpikon Drew Ginn  videója amelyben az eredményes evezős a saját gyorsuló visszakocsizásos  technikáját favorizálja. 

Az alábbi bejegyzésben Johann Rudolf ( RiM ) a gyorsulásgörbék alapján próbál igazolást keresni a a sportoló állítására. 

 

 

A sebesség és a csapás ciklusa 

Az eddigiek alapján láthattuk, hogy az evezős hajó sebessége ciklikusan változik. Az áthúzási szakasz alatt az evezős folyamatosan gyorsítja a hajót, amely a szabadításig eléri sebességének maximumát. A sikeres szabadítás után az evezős elveszti a kapcsolatát a vízzel a következő vízfogásig . Mi fog történni a visszakocsizási fázis alatt, tudja-e  és ha tudja, hogyan befolyásolhatja a hajó haladási sebességét az evezős ? Ezt vizsgáljuk meg a következőkben  két különböző evezési technika esetében.

 

Húzni a lábtartót

Ez a Drew Ginn  által ajánlott evezési stílus. Ellentétben az elfogadott „előre lopakodással”  a szabadítás után javasolt fenntartani a lábtartó egyenletes húzását. Amikor húzod a lábtartót hajó gyorsulni fog... Mi ennek az oka, hiszen amíg az áthúzási szakaszban verejtékes munkával gyorsítjuk a hajót, addig a visszakocsizás alatt még kapcsolatunk sincs a vízzel ? Erre a jelenségre az impulzus megmaradás törvénye ad fizikai magyarázatot.

A visszakocsizás fázisában az evezős és a hajó összekapcsolt együttese jó közelítéssel  zárt rendszernek tekinthető. Ebben a zárt rendszerben ható belső erők hatására kifelé semmi sem változhat, a tömegközéppont ( súlypont )  az átlagsebességgel mozog mindaddig, míg külső erő nem kezd hatni ( vízfogás, vízellenállás ). Ha az evezős erőt gyakorol a lábtartóra azzal nemcsak magát húzza a lábtartó felé, hanem a lábtartónál fogva a hajót is húzza maga alá. Az eredmény ellentétes irányú, az evezősnek a hajófar, a hajónak a haladás irányába mutató, a tömegekkel fordítottan arányos  elmozdulása. A hajónak a haladás irányába történő elmozdulását a partról gyorsulásként éljük meg, hiszen a hajóorr előretör a haladási sebességhez képest...

A lábtartó  húzásával a hajó szabadításkori sebessége a teljes visszakocsi fázisban fenntartható, sőt növelhető egészen a vízfogásig, amikor is a zárt rendszerből kilépve,  a vízhez képest masszív erőbevitellel pótoljuk a vízellenállásból és a hajó visszarúgásából eredő sebességvesztést. Minél magasabb szinten tudjuk megőrizni a sebességet a visszakocsizás alatt, annál magasabb lesz a csapás-, következésképp a hajó átlagsebessége a futam során. 

 

Nyomni a lábtartót

“Nyomni a lábtartót” a másik, hagyományos viselkedési forma a visszakocsizás fázisában. Ez az a  stílus  amit a legtöbb evezősnél látni, még akkor is, ha nem tudnak róla. Nézzük először a finist, hagyjuk a különbséget  az áthúzási szakaszban. Amint látjuk a a gyorsulás grafikonon, az evezős jóval a vízfogás előtt lefékezi a mozgását a lábtartó taposásával. Elővéve ismét az impulzus megmaradás törvényét, az eredmény ellentétes irányú, az evezősnek a haladás, a hajónak a haladással ellentétes irányba mutató, a tömegekkel fordítottan arányos elmozdulása.  A hajónak a haladás irányával ellentétes elmozdulását a partról lassulásként éljük meg, hiszen a hajóorr visszaesik a haladási sebességhez képest… A hajó elkerülhető sebességvesztése a visszakocsizás során csökkenti a csapás,  következésképp a hajó átlagsebességét a futam során.

 

 

Nyomás a húzás ellenében összehasonlítás

Az fenti grafikon jól szemlélteti a kapcsolatot a gyorsulás és sebességgörbe között mindkét evezési stílusban. Amint látható x=4-ig  minden grafikon egyforma. Ezt követően a két stílus látványosan szétválik, a húzás stílusban  gyorsulásgörbéje ( zöld ) marad a pozítív tartományban tovább növelve a relatív hajósebességet, míg a nyomás stílus gyorsulásgörbéje ( lila ) negatív tartományba lép át lelassítva a hajót. A húzás stílusban a  vízfogás előtt egy meredekebb lassulással fizetünk a „rárohanásért”, így végül a csapás vége és eleje sebesség nagyjából azonos mindkét stílusnál. A görbék összehasonlításakor már az első ránézésre is sejthető, hogy a húzás technikával magasabb átlagsebesség érhető el, amit számítással könnyen igazolhatunk. Az átlagsebességet a csapásonként megtett út és a csapásidő hányadosából számíthatjuk. Mivel a csapás időtartama azonos, az út pedig a sebességgörbe alatti területet jelenti, így a sebesség többlet a sárgával kitöltött területtel arányos a húzásos technika javára.  

 

Amikor  a húzás nyomásba fordul

A húzás stílus alkalmazásánál  számos versenyző elköveti azt a hibát, hogy túl keményen húzza a lábtartót. Ők gyorsítják magukat a guruló üléssel, azután a végén  még meg kell fordítani a mozgás irányát a vízfogásnál. Ez egy kemény elrugaszkodást jelent  a lábtartóról. A húzás stílus nem ezt jelenti. A húzás stílus sokkal inkább az időzítésben különbözik a mint az erő alkalmazásában a lábtartón. A húzás stílus korrekt alkalmazása a húzás fenntartását jelenti amíg lehetséges a lábtartón azután egy gyors vízfogást. A húzás helyes mértékének, a sebesség megőrzésének  a vízfogás időzítésének beidegződésében segít a folyamatos mérés és visszacsatolás. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hír
blog comments powered by Disqus
HOT product !

 NK Empower mérő tulipán

Mérési lehetőségek : 

  • Vízfogási szög
  • Szabadítási szög 
  • Csapáshossz
  • Effektív csapáshossz
  • Erő
  • Teljesítmény
  • Csapásonkénti munka
  • Átlagmunka csapásonként
Gyártók
NK katalógus

http://www.nkhome.com/pdfs/NK_RowingCatalog_lowRes.pdf

Töltse le legújabb NK katalógusunkat

Legnépszerűbbek
Kestrel Wireless Datablogger

Speed Coach GPS SUP

SpeedCoach SUP ( VO2) mérés